A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara 1637 óta folyamatosan működik, még az 1950-1989 közötti években is – a Pesti Egyetemről történt leválasztását követően – adhatott ki doktori oklevelet, amelyet az Apostoli Szentszéken túl a Magyar Állam elismert. Így Hittudományi Karon folyó doktori képzés Teológiai Programja töretlen tradícióval rendelkezik, amely jelenleg a PhD képzésekre vonatkozó új hazai és nemzetközi követelmények keretei közé illesztve történik, megfelelve egyúttal a katolikus egyház legfelsőbb hatósága elvárásainak. A Kánonjogi Programért felelős PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetét 1996-ban alapította az Apostoli Szentszék egyházi fakultási joggal. Rövid történetének karakterisztikus jellemzője a töretlen szakmai fejlődés. A kánonjogi képzés iránti magyarországi igény jelenleg várakozáson felüli.

Az egyházi fakultások tudományos és oktatási működése az Apostoli Szentszék – mint olyan hatóság, amely ezen intézményeket alapította vagy jóváhagyta – felsőbb irányítása alatt áll. A PPKE Hittudományi Kara és Kánonjogi Posztgraduális Intézete a szent vagy a szent dolgokkal kapcsolatos tudományok kutatására és a hallgatóknak való tudományos szintű továbbadására, valamint ezeken keresztül a kinyilatkoztatott igazság mélyebb megértésére szolgál. A szent tudományok elnevezés a teológiát – és egyes ágait – valamint a keresztény filozófiát és a kánonjogot jelöli. A PPKE Hittudományi Doktori Iskolájában tehát, a fenti tudományok önálló művelésébe vezetik be a doktorandusz hallgatót, hogy tudományos munkájával új, előrevivő eredményekkel gazdagítsa a hittudományokat, az Apostoli Szentszék Nevelésügyi Kongregációja által kiadott kötelező előírások maradéktalan megtartásával. A Hittudományi Doktori Iskolát együttesen alkotja a Teológiai Doktori Program (katolikus teológiai PhD) és a Kánonjogi Doktori Program (katolikus kánonjogi PhD). A doktori iskola magas szintű tudományos képzésben kívánja részesíteni hallgatóit, mind a világiakat, mind a papnövendékeket, vagy a megszentelt élet intézményei és az apostoli élet társaságai tagjait, akik majd a főiskolai/egyetemi és szemináriumi képzésben fognak tevékenykedni. A doktori iskola ezért a következő évekre kitűzi azokat a fő kutatási témaköröket, amelyeket a doktori iskola növendékei disszertációjuk tárgyául választhatnak. Mindkét képzésben (hittudomány, kánonjog) az egyetemi diploma és a doktori diploma között a szenttudományok képzési rendszerében létezik egy köztes tudományos fokozat, a licenciatus, amely nemcsak a fő teológiai (a Teológiai Program esetében), ill. kánonjogi (a Kánonjogi Program esetében) tárgyakból tett szigorlatot foglalja magában, hanem egy tudományos igénnyel és módszerrel benyújtott nagyobb terjedelmű dolgozatot is, amelynek eredményei részét képezik a licenciátusi szigorlatnak.

A képzés és kutatás minőségbiztosítási alapelvei a teológiai doktori programban

  1. A doktori iskolába a Szentszék által baccalaureatus-nak elismert katolikus teológiai egyetemi végzettség (MA) után, felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni (vö. Doktori Szabályzat, 13-17. §§), amire csak az engedhető, akinek az államilag MA fokozattal egyenértékű katolikus hittudományi baccalaureatus-a elérte acum laude fokozatot (Doktori Szabályzat, 14. § [1]).
  2. Az elért tanulmányi eredmény mellett fontos szempont az is, hogy a jelentkezőt a doktori tanács a kutatási munkára alkalmasnak találja.
  3. A kandidátus a görög-, latin-, héber vizsgák mellett tanúsítja még két nyugati nyelv ismeretét középfokú nyelvvizsga szintjén.
  4. A jelöltnek félévenként számot kell adnia folyamatos szemináriumi munkájáról szóban, valamint egy terjedelmesebb dolgozat benyújtásával.
  5. A jelöltnek tanúbizonyságát kell adnia annak, hogy a megszerzett ismereteket át is tudja adni. Ezt szemináriumi referátum formájában, valamint a kötelező kurzusok keretében tartott tudományos igényű előadás megtartásával igazolja.

A képzés és kutatás minőségbiztosítási alapelvei a kánonjogi programban

  1. A doktori iskolába a Szentszék által baccalaureatus-nak elismert katolikus teológiai, vagy katolikus kánonjogi egyetemi végzettség (MA), valamint állam- és jogtudományi karon, osztatlan jogászképzésben szerzett egyetemi szintű jogász diploma után, felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni (vö. Doktori Szabályzat, 13-17. §§), amire csak az engedhető, akinek az államilag MA fokozattal egyenértékű katolikus hittudományi baccalaureatus-a elérte acum laude fokozatot (Doktori Szabályzat, 14. § [1]).
  2. Az elért tanulmányi eredmény mellett fontos szempont az is, hogy a jelentkezőt a doktori tanács a kutatási munkára alkalmasnak találja.
  3. A jelöltnek a latin szaknyelv megfelelő szintű elsajátításán túl, egy nyugati világnyelv középfokú állami nyelvvizsgával egyenértékű, és egy további, a tudományos munkában elfogadott idegen nyelvvizsgával igazolt – legalább középfokú – ismeretét kell igazolnia.
  4. A folyamatos módszertani képzés a minőségbiztosítás fontos eleme. Ez nemcsak a hallgatókra terjed ki, hanem neves külföldi szaktekintélyek által az oktatóknak tartott „professzori szemináriumokat” is magában foglal. Az oktatók többségének évente több alkalommal is lehetősége nyílik külföldi könyvtári kutatásokra, továbbá többségük rendszeresen részt vesz a kánonjogi élet rangos tudományos összejövetelein (kongresszusok, szimpóziumok). A doktoranduszoknak félévenként egy szemináriumi előadáson vagy terjedelmesebb dolgozat benyújtásával számot kell adniuk kutatási eredményeikről.
  5. A KJPI nemzetközi kiterjedésű tudományos együttműködési és kutatási tevékenysége keretében folyamatos és elmélyült kapcsolatokat ápol a kánonjogtudomány több kiemelkedő jelentőségű centrumával. Ezen kapcsolatok keretében doktoranduszainknak folyamatos és alapos nemzetközi konzultációkra is lehetősége nyílik, mind interneten keresztül, mind személyes konzultációk formájában.

A Hittudományi Doktori Iskola Magyarországon egyedülálló, nemzetközileg elismert, magas szintű tudományos kutató tevékenységet folytató központ, a katolikus teológia és kánonjog tudomány területén, amelynek működését a régióban kiemelkedő szakkönyvtár segíti. A törzstagjaink, témavezetőink és oktatóink tudományos kutatási programjaiba, és az elért eredmények megismertetésébe a doktorandusz hallgató, a PhD képzés folyamán – kutatási tervének megfelelően – lépésről-lépésre kapcsolódik be. A doktori iskola műhelymunkájának keretében feltárt új tudományos eredmények nemcsak a doktorjelöltek disszertációjában és tudományos közlemények formájában jelennek meg (tudományos szimpózium, szakcikk, gyűjteményes és önálló kötet, stb.), hanem folyamatosan beépülnek a DI képzési programjába is.